2015. szeptember 14., hétfő

3. rész - Máté és Dalmi

Sziasztok! Két napot késtem a résszel, de remélem így is tetszik nektek!:D

Reggel nagy sikításokra ébredtem. Legelőször csak arra gondoltam, hogy a szomszédban lévő lány visong (megesik...), de mikor már egyre hangosabb lett a sikítás, akkor tisztán lehetett hallani, hogy lentről jön. Megfordultam és láttam, hogy a Dalmi nincs mellettem! Úristen! Akkor Dalma sikított odalent!
Kipattantam az ágyból és egyből elkezdtem rohanni lefelé. A sejtésem beigazolódott. Dalmi volt aki sikított. De nem volt egyedül. Egy fekete hajú, kék szemű, kigyúrt fiú ölében ült.
- Dalmi! Ki ez? - kérdeztem összeráncolt szemöldökkel.
- Szóval ő a kis barátnőd, akinél megszálsz - nézett végig rajtam.
- Figyelj ide. Nem tudom ki vagy, vagy, hogy mit akarsz, de ha nem tűnsz el innen pár másodpercen belül, hívom a zsarukat! - fenyegettem, a telefonomat felemelve, hogy tényleg elhiggye.
- Nem veszem be...
- N...nem? - bizonytalanodtam el, majd feloldottam a telefonomat és beleléptem a Tárcsázó című menübe. -  Százhét - mondtam és ütöttem be egyszerre a számot, majd a fiú felé mutattam.
Eltolta magától Dalmit, felállt és elindult. Az ajtóban még visszanézett és ezt mondta:
- Még számolunk!
Dalmi egyből felállt és a nyakamba borult.
- Ki volt ez? - kérdeztem eltolva magamtól.
- Ne haragudj, hogy nem meséltem róla, de nem nagyon mertem. Szóval, aki itt volt az előbb az Máté. Még márciusban jöttünk össze, de én már szakítottam vele, június elején. Azóta jár utánam, figyel meg minden, Egy részében ezért is jöttem hozzád, hogy hátha nem talál meg itt, de mint látod megkeresett... - mondta zokogva. Nagyon sajnáltam. És nem tudtam mit tenni, Ez bántott a legjobban.
Egy óráig nyugtatgattam Dalmit, de szerintem csak azért fejezte be a bőgést, mert látta mennyire szeretném, hogy felviduljon. A shoppingolást nem mondta le (Hiszen ő Dalmi!:D), ezért délután
háromkor elindultunk (megint) az Alba Plázába.
Szinte ugyanaz volt a program mint tegnapelőtt, csak most vásároltunk is a ruhaüzletekben. Benéztünk egy jó párba, aztán elmentünk a Mekibe is, mert megéheztünk. Legvégül pedig úgy döntöttünk, hogy megnézünk egy filmet a moziban. Mindezek alatt nagyon jókat nevettünk és jól éreztük magunkat. Úgy láttam a Dalmin, hogy elfelejtette a Mátés ügyet. Bár nem teljesen, de kicsit kikapcsolt, az biztos. Este már észre lehetett venni, hogy eszébe jutott Máté. Vagy valami más...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése